Az az édesen játszó prímás - @ChristineKColdman

Fülszöveg

A legnagyobb félelmed előbb-utóbb úgyis utolér. Bogi legnagyobb félelme Cupido, és retteg attól, hogy a barátja elvesztése után ismét rátalálhatna a szerelem. Az elmúlt három évet többnyire a lakása falai között, a Kolozsvári Bölcsészkar előadótermeiben és a Mátyás téri folkkocsmában töltötte, bár az utóbbiról eddig csak ketten tudtak. Tiltott csókok, szenvedélyes táncok, féltve őrzött álmok, és egy szerelem, aminek sosem szabadna beteljesülnie.

Eddig.

Szabit roma származása miatt az egész város elítélte, ezért is döntött úgy, hogy a tanulmányait a Nyíregyházi Művészeti Szakgimnáziumban folytatja, néptáncpedagógia szakon. Évekkel később tér vissza Romániába, ahol azzal szembesül, hogy már a magyarok sem szeretnék ápolni a hagyományaikat, és senki sem keres tánctanárt.

Egy kocsma, ahol bármi megtörténhet. Egy csapat, aminek szüksége van egy erős akaratú, határozott vezetőre. Egy fiú és egy lány, akiknek szenvedélye a néptánc. És egy jóslat, ami március harmadikán beteljesülni látszik.

A borítóért hatalmas köszönet Patay Boginak! @Giaa

Értékelés

"Megtestesíti számomra mindazt, amit egy történettől és az írójától várok. Már az elején felkeltette az érdeklődésemet, hogy a történet Kolozsváron játszódik, és két átlagos fiatalról szól, akik úgy találnak egymásra, hogy van egy közös, bár manapság nem szokványos szenvedélyük.

Ritkán futok olyan történetekbe, ami a táncról vagy a zenéről szól és azt oly módon jeleníti meg az író, hogy valóban átérezzük a szereplők szeretetét és motivációját. A legtöbb zenei vagy táncos történet hihetetlen kevés hangsúlyt fektet a stílusra. Itt az alkotó viszont bizonyosan utána olvasott vagy ért is a népzenéhez, a néptánchoz és képes érzékletesen megjeleníteni a történeten keresztül.

A borító tetszetős, bár a cím a betűtípus miatt nehezen olvasható, de ez az egyetlen, amit kifogásolni lehet rajta.

A fő konfliktust már a fülszövegből - amihez esetleg biggyesztenék valamilyen utalást a történet mondandójára - és az első fejezetekből is kiolvashatjuk.

A karakterek igazán emberiek, a leírásukból könnyen magunk elé képzelhetjük őket, személyiség jegyeik jól illeszkednek a történetbe, megvan a kontraszt közöttük, ami jól gördíti előre az eseményeket.

Összességében véve, egy igényes alkotás. A történet ötlete eredeti, a karakterek érdekesek, könnyű azonosulni velük, az előadásmódnak köszönhetően olvastatja magát a mű és nem zökkent ki minket ellentmondás, vagy helyesírási esetleg fogalmazás béli hiba. Sőt kifejezetten választékosan fogalmaz az alkotó.

Ajánlom mindenkinek, aki érdeklődik a romantikus történetek iránt, kedveli a népzenét, a néptáncot. Aki el tud merülni egy olyan történetben, ami nem világmegváltásról szól, hanem a hétköznapi emberek dilemmáiról és küzdelmeiről, szócsatáiról némi érzékiséggel megfűszerezve.

Olvasd a történetet ide kattintva!

A 2018-as októberi versenyen elért pontszámai

Borító: 8 pont
Fülszöveg: 9 pont
Helyesírás: 10 pont
Fogalmazás: 9 pont
Történet: 10 pont
Előadás mód: 10 pont

Összpontszám: 56 pont

A kritikát írta és pontozta: Mila