Nicole nem az a fajta lány volt, aki megmaradt volna hosszútávon egy férfi mellett. Csak azt csinálta, amit az ő korában szokás. Az ember nem örökre fiatal, nem igaz?
Azonban szerelmes lesz.
A furcsa az egészben, hogy nem a valóságban találja meg az igazit. Mégis ott folytatódik minden.
Értékelés
Ongoing, 11 fejezet+prológus
Borító
Számomra az olvasás után sem derült ki, hogy a borító hogyan kapcsolódik a történethez. Végtelenül egyszerű. A ráírt idézet egy fontos mondata a történetnek.
Fülszöveg
Ami első olvasásra igazán zavaró volt számomra, az az igeidők gyakori váltogatása. Először elkezdődik múlt időben, majd áttér egy mondat erejéig jövő időre, majd pedig befejeződik jelen idővel.
Ettől eltekintve a rövid szöveg elég megkapóra sikerült hétköznapi jellegével.
Helyesírás
Javarészt rendben van, mindössze néhány probléma akad, ami szembetűnő. Pár helyen az igék ragozása helytelen. Másik javítandó hiba az igekötők egybe- és különírása. Utóbbi nem minden esetben zavaró a mű olvasása közben, azonban nyelvtanilag vizsgálva a mondatokat helytelennek minősül. Nincsenek képzavarok, elírásokkal is csak nagyon ritkán találkoztam, egyszer-egyszer fordulnak csak elő, de könnyen észrevehető, hogy az író (esetleg a béta) vagy nagyon jól átolvassa a részeket publikálás előtt, vagy nagyon kevés hibát ejtenek az ujjai gépelés közben.
Valamint a külalakhoz annyi hozzáfűznivalóm lenne, hogy a mű egész szövegére jellemző a széttagoltság. Ez pedig azért hátrányos, mert olvasás közben zavaró lehet a szemnek, hogy nem halad végig a soron, hanem folyton egyel lentebb kell ugrania. Nem előnyös.
Fogalmazás
Szépen vannak megfogalmazva a szereplők mondandói és sokat is beszélnek a történet során, azonban én hiányolom belőle a leíró részeket. Ezekkel kissé színesebbé, pontosabbá, olvasói szemmel jobban elképzelhetővé lehetne tenni a történetet, és annak helyszíneit, szituációit, a karakterek jellemét, külsejét és döntéseit. Vannak olyan részek a műben, ahol túlontúl sok a tőmondat, ez pedig bennem – de lehet, hogy csak bennem – olyan benyomást kelt, mintha össze volna csapva, mintha futtában írta volna oda a rövid mondatokat az író. Máshol szebben ki vannak fejtve a gondolatok, események.
Történet
A történet egy Nicole nevű fiatal lányról szól, aki nagyon sok időt eltöltött a nagy ő-ről való álmodozással, azonban akárhogy kereste, sehol sem bukkant rá. Amint abbahagyta az utána való kutatást, rögtön belebotlik a kedvelt helyén, a könyvtárban. Az első találkozásuk nem sül el valami fényesen, azonban hamar jön a következő, egy buli, ami már sokkalta eseménydúsabb. A lány az első perctől kezdve teljesen belebolondult Thomasba, azonban nem képes kiigazodni a fiún. Ennél a bulinál fogva a két főszereplőnk fonala összekapcsolódik.
Más a fülszöveg elolvasása után bizonyos, hogy nem egy szokványos történet olvasásába kezdünk bele éppen. Az alapötletet tekintve érdekes, egy klisét alapul használó cselekményszálba botlunk bele. A történetnek egyaránt vannak jól kivitelezett ötletei, azonban vannak kisebb hiányosságok is. Igyekszem mindkét oldalról feltüntetni a tulajdonságokat.
Az egész könyv akkor válik érdekessé, amikor a rejtélyes, sármos ámbár kissé öntelt Thomas megjelenik, és tökéletesen annak a pasinak a megtestesítője, akiről Nicole annyiszor álmodott már.
Nos, az elég hamar kiderül, hogy a főhősnőnk Nicole, és a legjobb barátnője Emily között nagyon szoros kapcsolat van, igazi filmbe illő barátnő-páros. Azonban a Nicole, és a többi mellékszereplő kapcsolatáról nem esik szó, a leíró részek hiánya révén. Ezt egy esetleges átírással lehetne javítani.
A történet időbelileg teljesen klappol, nem túl gyors, nem túl lassú. A cselekmény fő szála szépen bontakozik ki a részek során.
A karakterek szépen vannak felépítve, ez a cselekmény előrehaladtával elénk tárul lassacskán (így zárójelben megjegyezném, hogy remélem az első fejezetek valamelyikében szereplő könyvtáros nőnek még lesz szerepe a történetben, őt különösen kedveltem^^).
Az előző ponttal ellentétben megjegyezném azt a dolgot, ami kis űrt hagyott bennem; a fülszöveg első mondata állítja Nicoleról, hogy nem sokáig maradt meg egy férfi mellett, azonban ahogy belecsöppenünk a történetbe, erről a múltról semmi nincs leírva. Hogy miért, kikkel, eddig miért így viselkedett, ha most már nem. Ezt hiányoltam.
Előadásmód
Az egyetlen dolog, amire felhívnám a figyelmet hogy a párbeszéd és a leíró részek nem kissé eltérned egymástól mennyiségüket tekintve. Sok a párbeszéd és ugyan jelen vannak a leírások, de közel sem annyi, amennyit az egyensúly megkövetelne. Ám ettől még élvezhető a műved, mert van benne izgalom, és humor is. Számomra a történet –eddigi- fénypontja az a jelenet, amikor Nicole és Thomas a parkban találkoznak, és a fiú szembesíti Nicolelal, hogy ő átélte a lány álmát.
Összességében egy igényesen megírt történetet olvashatunk, amelyre az író szentelt némi időt és energiát, még akkor is, ha igazából egy hétköznapi szituáción alapul is maga a történet.
Bátran ajánlom bárkinek, aki szeretne egy romantikus történetet olvasni, és könnyen azonosulni a történet főhősével.
Kíváncsian várjuk a folytatást!
Borító: 8 pont
Fülszöveg: 7 pont
Helyesírás: 9 pont
Fogalmazás: 8 pont
Történet: 9 pont
Előadásmód: 9 pont
Összesen: 50 pont
Borító
Számomra az olvasás után sem derült ki, hogy a borító hogyan kapcsolódik a történethez. Végtelenül egyszerű. A ráírt idézet egy fontos mondata a történetnek.
Fülszöveg
Ami első olvasásra igazán zavaró volt számomra, az az igeidők gyakori váltogatása. Először elkezdődik múlt időben, majd áttér egy mondat erejéig jövő időre, majd pedig befejeződik jelen idővel.
Ettől eltekintve a rövid szöveg elég megkapóra sikerült hétköznapi jellegével.
Helyesírás
Javarészt rendben van, mindössze néhány probléma akad, ami szembetűnő. Pár helyen az igék ragozása helytelen. Másik javítandó hiba az igekötők egybe- és különírása. Utóbbi nem minden esetben zavaró a mű olvasása közben, azonban nyelvtanilag vizsgálva a mondatokat helytelennek minősül. Nincsenek képzavarok, elírásokkal is csak nagyon ritkán találkoztam, egyszer-egyszer fordulnak csak elő, de könnyen észrevehető, hogy az író (esetleg a béta) vagy nagyon jól átolvassa a részeket publikálás előtt, vagy nagyon kevés hibát ejtenek az ujjai gépelés közben.
Valamint a külalakhoz annyi hozzáfűznivalóm lenne, hogy a mű egész szövegére jellemző a széttagoltság. Ez pedig azért hátrányos, mert olvasás közben zavaró lehet a szemnek, hogy nem halad végig a soron, hanem folyton egyel lentebb kell ugrania. Nem előnyös.
Fogalmazás
Szépen vannak megfogalmazva a szereplők mondandói és sokat is beszélnek a történet során, azonban én hiányolom belőle a leíró részeket. Ezekkel kissé színesebbé, pontosabbá, olvasói szemmel jobban elképzelhetővé lehetne tenni a történetet, és annak helyszíneit, szituációit, a karakterek jellemét, külsejét és döntéseit. Vannak olyan részek a műben, ahol túlontúl sok a tőmondat, ez pedig bennem – de lehet, hogy csak bennem – olyan benyomást kelt, mintha össze volna csapva, mintha futtában írta volna oda a rövid mondatokat az író. Máshol szebben ki vannak fejtve a gondolatok, események.
Történet
A történet egy Nicole nevű fiatal lányról szól, aki nagyon sok időt eltöltött a nagy ő-ről való álmodozással, azonban akárhogy kereste, sehol sem bukkant rá. Amint abbahagyta az utána való kutatást, rögtön belebotlik a kedvelt helyén, a könyvtárban. Az első találkozásuk nem sül el valami fényesen, azonban hamar jön a következő, egy buli, ami már sokkalta eseménydúsabb. A lány az első perctől kezdve teljesen belebolondult Thomasba, azonban nem képes kiigazodni a fiún. Ennél a bulinál fogva a két főszereplőnk fonala összekapcsolódik.
Más a fülszöveg elolvasása után bizonyos, hogy nem egy szokványos történet olvasásába kezdünk bele éppen. Az alapötletet tekintve érdekes, egy klisét alapul használó cselekményszálba botlunk bele. A történetnek egyaránt vannak jól kivitelezett ötletei, azonban vannak kisebb hiányosságok is. Igyekszem mindkét oldalról feltüntetni a tulajdonságokat.
Az egész könyv akkor válik érdekessé, amikor a rejtélyes, sármos ámbár kissé öntelt Thomas megjelenik, és tökéletesen annak a pasinak a megtestesítője, akiről Nicole annyiszor álmodott már.
Nos, az elég hamar kiderül, hogy a főhősnőnk Nicole, és a legjobb barátnője Emily között nagyon szoros kapcsolat van, igazi filmbe illő barátnő-páros. Azonban a Nicole, és a többi mellékszereplő kapcsolatáról nem esik szó, a leíró részek hiánya révén. Ezt egy esetleges átírással lehetne javítani.
A történet időbelileg teljesen klappol, nem túl gyors, nem túl lassú. A cselekmény fő szála szépen bontakozik ki a részek során.
A karakterek szépen vannak felépítve, ez a cselekmény előrehaladtával elénk tárul lassacskán (így zárójelben megjegyezném, hogy remélem az első fejezetek valamelyikében szereplő könyvtáros nőnek még lesz szerepe a történetben, őt különösen kedveltem^^).
Az előző ponttal ellentétben megjegyezném azt a dolgot, ami kis űrt hagyott bennem; a fülszöveg első mondata állítja Nicoleról, hogy nem sokáig maradt meg egy férfi mellett, azonban ahogy belecsöppenünk a történetbe, erről a múltról semmi nincs leírva. Hogy miért, kikkel, eddig miért így viselkedett, ha most már nem. Ezt hiányoltam.
Előadásmód
Az egyetlen dolog, amire felhívnám a figyelmet hogy a párbeszéd és a leíró részek nem kissé eltérned egymástól mennyiségüket tekintve. Sok a párbeszéd és ugyan jelen vannak a leírások, de közel sem annyi, amennyit az egyensúly megkövetelne. Ám ettől még élvezhető a műved, mert van benne izgalom, és humor is. Számomra a történet –eddigi- fénypontja az a jelenet, amikor Nicole és Thomas a parkban találkoznak, és a fiú szembesíti Nicolelal, hogy ő átélte a lány álmát.
Összességében egy igényesen megírt történetet olvashatunk, amelyre az író szentelt némi időt és energiát, még akkor is, ha igazából egy hétköznapi szituáción alapul is maga a történet.
Bátran ajánlom bárkinek, aki szeretne egy romantikus történetet olvasni, és könnyen azonosulni a történet főhősével.
Kíváncsian várjuk a folytatást!
Olvasd a történetet wattpadon!
A 2019. májusi versenyen elért pontszámai:
Borító: 8 pont
Fülszöveg: 7 pont
Helyesírás: 9 pont
Fogalmazás: 8 pont
Történet: 9 pont
Előadásmód: 9 pont
Összesen: 50 pont
A kritikát írta és pontozta: Petra
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése